Történelem-hamisítás kolozsvári módra

Történelmi ferdítésnek, nacionalista politikai üzenetnek tartják a romániai magyarok azt a táblát, amelyet a napokban helyeztek el a román és a magyar állam által nemrég restauráltatott kolozsvári Mátyás király szoborcsoport elé.

A kolozsvári polgármesteri hivatal által román nacionalista politikusok és közéleti személyiségek nyomására elhelyezett tábla a következő feliratot tartalmazza: "1932 - A szobor talapzatára felírták a nagy történész, Nicolae Iorga egyik idézetét: A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult. 2010 - a szoborcsoport restaurálásakor megőrizték a Mathias Rex feliratot, amelyet Fadrusz J. helyezett el az 1894-ben versenyt nyert alkotásra."

A polgármesteri hivatal szerint a tájékoztató jellegű tábla meg kívánja őrizni a szobor történetének "bizonyos fontos momentumait". Így felidézi, hogy 1932-ben elhelyezték a szobor talapzatára Nicolae Iorga román történész idézetét, amely az 1467-es moldvabányai csatára utal. Akkor a magyar uralkodó megtámadta Moldvát, de a románok egyik legnagyobb történelmi hőse, Stefan cel Mare (István) legyőzte Mátyást.

A Iorga-idézetben azért szerepel a "saját nemzetétől szenvedett vereséget" megfogalmazás, mert a román történetírás szerint Mátyás király román uralkodó volt. A román történészek arra hivatkoznak, hogy Hunyadi János révén Mátyás román származású felmenőkkel rendelkezett.

A Iorga-idézet keletkezésének hátterében az áll, hogy román történészek nem értettek egyet Fadrusz Jánosnak, a szobor alkotójának ábrázolási módjával. Mátyás lába előtt ugyanis Moldva zászlaja is látható, ami a román középkori fejedelemség legyőzöttségét jelképezi. A román történészek egy része szerint ezt az elemet "egyensúlyozta ki" a Iorga-idézetet tartalmazó tábla.

Magyar történészek szerint azonban az ábrázolási mód nem kifogásolható, hiszen a moldvabányai csatában Mátyást valóban legyőző Stefan cel Mare végül vazallusa lett a magyar uralkodónak. Ezt egyes román történészek is elismerik már.

Az internetes fórumokon a téma kapcsán kialakult vitákban a tábla eltávolítása mellett érvelők azt is érthetetlennek tartják, hogy miért kell egy jelentős történelmi személyiségnek emléket állító szoborra, a szobornál elhelyezett táblára olyan mondatot írni, amely a megformált történelmi alak egyik kudarcát idézi fel.

A történelmi vitákon túl a Mátyás király szoborcsoport és az annak otthont adó kolozsvári főtér valóságos szimbólumháború csataterévé vált, mely háború az 1918-as történelmi váltás óta a mai napig tart.

A nagy felháborodást keltő tábla - fotó: MTI/Bíró István

Legelőször 1932-ben került fel a szoborra a Iorga-idézet, majd 1940-ben, Észak-Erdély visszacsatolásakor eltávolították. Viszály forrása volt a talapzaton lévő felirat is. 1945-ben még magyarul volt olvasható Mátyás király neve a szobor talapzatán (addig azt senki nem bántotta), a bevonuló orosz-román csapatok viszont ezen változtatni akartak. Tárgyalások kezdődtek, és az a kompromisszumos megoldás született, hogy a latin Mathias Rex felirat kerüljön a talapzatra, ami most is olvasható a Fadrusz-alkotáson.

Ami a Iorga-idézetet illeti, 1992-ben a nacionalista Gheorghe Funar, akkori polgármester idejében került vissza a talapzatra engedély nélkül. A bronztáblát a magyar és a román állam közös finanszírozása nyomán elvégzett mostani restaurálás után eltávolították. Az idézet most ismét visszakerült, bár maga a bronztábla nem azonos a restaurálás után eltávolítottal.

A kolozsvári polgármesteri hivatal szerint törvényesen helyezték ki a Iorga-idézetet megörökítő táblát. Kelemen Hunor romániai művelődési miniszter szerint azonban azt nem hagyta jóvá az országos műemlékvédelmi bizottság, ezért törvénytelenül járt el a városháza.